VÉDEKEZÉS

Az alábbi videók segítséget nyújtanak ahhoz, hogyan védekezhetünk a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő személyekkel szemben.  További információk a narcisztikus.webnode.hu oldalon találhatók.

ROSS ROSENBEG

A nárcisztikus semlegesítése

"Figyelj, hallgass és ne reagálj! Ez a fő utasításom a társfüggők számára. Megkérem őket, hogy képzeljék azt, hogy egy útmutató videót néznek a nárcisztikusokról, a videón pedig a nárcisztikus személyiségzavar tipikus tünetei láthatók. Figyeljék meg, az érzelmi manipulátor manipulálási stratégiáit amelyekkel megpróbálja berángatni őket a saját világába és a harcba."

ROMEO COURNAL

Hogy szabadulhatunk meg a nárcisztikustól?

"Ha az ember nem vállalja fel a saját életterületén felmerülő felelősséget, akkor megjelenik egy külső hatalom, ami rátelepszik, hogy irányítsa. Pontosan ez történik. Megjelenik a nárcisztikus, és felvállalja a tehetséggel és a zsenialitással járó felelősséget. Van egy tehetséges személy, aki nem vállalja a felelősséget, magán kívül helyezi, mondván, hogy "ez nem én vagyok", "ez valaki más", csak az élet hozta" stb. És jön valaki, aki felvállalja a felelősséget, mondván, hogy "ez én vagyok". 

LISA A. ROMANO                                5 kulcsmondat a nárcisztikus lefegyverzésére (magyar felirattal)

"Sajnálom, hogy így érzel."

"El tudom fogadni, hogy téves képzeted van rólam." -

"Nincs jogom felülbírálni, hogy milyennek látsz engem."

"Úgy gondolom, hogy el kell fogadnom, hogy így érzel".

"A te dühöd nem az én felelősségem"

MATHIEU BREART

11 dolog, amit ne tegyél egy nárcisztikussal!

"1. Ne hidd valódinak a nárcisztikus által mutatott képet! 2. Ne ossz meg személyes információkat vele! 3. Ne érezd úgy, hogy kötelező magyarázkodnod a gondolataid, az érzéseid vagy a tetteid miatt! 4. Nem szabad minimalizálni a nárcisztikus diszfunkcionális viselkedését! 5. Ne várd, hogy a nárcisztikus felelősséget vállaljon bármiért! 6. Ne próbáld meg a saját játékaival legyőzni a nárcisztikust! 7. Ne várd, hogy empátiáról vagy egyenrangúságról tegyen tanúságot! 8. Ne várd, hogy megváltozik! 9. Ne becsüld alá a hatalmát! 10. Ne hidd, hogy osztja az értékrended vagy a világnézeted! 11. Ne vedd személyes bántásnak, amit mond vagy tesz!"

11 határvonal a nárcisztikussal szemben

1. A határ helyes meghatározása 2. Dolgozz ki egy menekülési tervet! 3. Ne magyarázkodj mindig a veled kapcsolatos dolgokról! 4. Nevezd nevén a dolgokat! 5. Fordítsd vissza a figyelmedet magad felé! 6. Tudatosítsd magadban, hogy a nárcisztikussal szembeni határok felállítása mindennapos feladat! 7. Állj készen a beszélgetés elterelésére! 8. Fordulj együttérzéssel magad felé! 9. Koncentrálj arra a személyre, aki lenni szeretnél! 10. Soha ne veszítsd szem elől a perspektívát! 11. A határ meghúzásakor gondolj a következményekre, amelyeket a határ be nem tartása vonhat maga után!

HG TUDOR

Az empata szupernóva-robbanása

"Míg a mi fajtánk gátlástalanul alkalmazza a nárcisztikus vonásokat, mivel nem rendelkezünk empatikus vonásokkal, és ezért a nárcisztikus vonásokat bántó és romboló módon alkalmazzuk, a szuperempata jó célra használja ezeket a kiszabadult nárcisztikus vonásokat. Ez azt jelenti, hogy visszatámad ránk. "

Az empata 10 kötelezettségérzete

"Mi is úgy gondoljuk, hogy tartozol nekünk mindazokért, amit a csábítás idején nyújtottunk, ennek megfelelően kötelező mindezt viszonoznod a kapcsolat hátralevő részében. Felismered, hogy visszataszító a viselkedésünk, de ahelyett, hogy mérges lennél ránk, inkább sajnálsz minket." 

A bizonyítás vágya a nárcisztikusok áldozataiban

"Az empata gyakran csak hosszú idő után döbben rá arra, hogy semmire nem megy azzal, ha csupán elmagyarázza nekünk, hogy mi is történt. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy eltorzítsuk a bizonyítékodat. A manipulációkra azért van szükségünk, mert az az álláspontunk, hogy mi soha nem vagyunk hibásak. Feletted állunk és a kezünkben kell tartanunk az irányításodat. Mindenhatók vagyunk, te alacsonyabb rangú vagy."

Nárcisztikus visszaélés áldozat szindróma

"Annak ellenére, hogy a trauma tünetei rendkívül romboló hatással bírhatnak, figyelmünk középpontjába mielőbb a harmóniát és az erőt kell helyeznünk. A külvilágból érkező érvénytelenítés szükséges a negatív önkép létrehozásához, és fenntartásához. A pozitív önkép kialakításához fontosabb a negatív üzenetek megszüntetése, mint a pozitív üzenetek jelenléte."

Én vagyok a nárcisztikus?

"Onnan tudhatod meg legegyszerűbben, hogy nem vagy nárcisztikus vagy szociopata, vagy mérgező személy, hogy felmerült benned a kérdés, hogy Nárcisztikus vagyok? Szociopata vagyok? Ezek a kérdések az első lépést jelentik az önismeret felé, és aki rálép erre az útra, az nem nárcisztikus."

A nárcisztikus és a szociopata tönkre akar tenni

"A bántalmazás nem ér véget mindaddig, amíg össze nem törsz."

A vidámság mítosza nárcisztikus gázlángolás

"Egy egészséges személyiség képes az érzelmek széles skálájának átélésére és kifejezésére. Engedd meg magadnak, hogy átéld és kifejezd az érzelmek széles skáláját! Ha elkezdesz így élni, nem fog tetszeni a mérgező embereknek, mert azt jelenti, hogy egy egészséges és teljes személyiség vagy. Ahogy már tudjuk, a bántalmazók nem szeretik ezt."

Hogyan kommunikálj a nárcisztikussal

"A spektrum alapján döntöm el, hogy mikor kell asszertíven viselkedni és mikor jobb eljátszani az idiótát. A nehézség az, hogy amíg nem tudod, hogy mennyire mérgező az adott személy, nagyon óvatosan kell azzal bánni, hogy tudasd vele, hogy tisztában vagy azzal, hogy ő beteg, mert visszaüthet feléd."

A nárcisztikus agresszió és az ellenmanipuláció

"Ha van egy passzív fél és egy agresszív fél, ez azt jelenti, hogy a passzív fél nem kezdeményez kapcsolatot senkivel, nem beszél senkihez és nem kezdeményez semmit. Az agresszív fél közeledik hozzá és ő kezd el agresszíven viselkedni a passzív féllel."

Találkozás egy pszichopatával (magyar felirattal)

"Ha naivan, csukott szemmel járkálsz a világban és beleszaladsz egy igazi pszichopatába, darabokra szed téged, és sehogy nem tudsz védekezni ellene, mert túl vak és naiv vagy. Ha találkozol egy pszichopatával és porrá hullsz ennek következtében, ami könnyen előfordulhat, nagy a valószínűsége annak, hogy sohasem gyógyulsz fel. Nem vagy képes feldolgozni azt a tényt, hogy egy ilyen dolog egyszerűen megtörténhet. (...) A rosszindulatúság traumatizálja az embereket, nem a tragédia."

Ne legyél túl kedves! (magyar felirattal)

"Egyesek azt mondják, hogy az a személy, aki képtelen a kegyetlenségre erkölcsileg magasabb szinten áll, mint az a személy, aki képes a kegyetlenségre. Erre azt mondanám, hogy ez veszélyesen téves nézet, mert ha valaki nem képes a kegyetlenségre, akkor egyértelműen áldozat mindenki számára, aki képes a kegyetlenségre. (...) Ez nem azt jelenti, hogy jobb kegyetlennek lenni, mint nem kegyetlennek lenni, hanem azt jelenti, hogy jobb képesnek lenni a kegyetlenségre és mégsem viselkedni kegyetlenül, mint képtelennek lenni a kegyetlenségre."

JOANNA KUJATH

Tényleg nárcisztikus?

"A legtöbben, akik nem tudják, hogy nárcisztikussal van dolguk, az esetek többségében meg vannak győződve arról, hogy ők a problémák forrásai. A nárcisztikusokkal kapcsolatban lévők szorongásban és depresszióban szenvednek, hosszú távon pedig komplex poszttraumás stressz szindróma alakul ki náluk, és nem is tudják, hogy mindez a nem diagnosztizált nárcisztikussal fenntartott kapcsolatuk eredménye."

Hogy kerget őrületbe a nárcisztikus?

"A koercív irányítás azt a folyamatot írja le, amikor folyamatosan megfosztanak bennünket a az alapvető emberi jogainktól. A koercív irányítás magyarázatot ad azokra a viselkedésekre, amikor a bántalmazó lassan az irányítása alá vonja az áldozat egész életét. Állandó félelemben élünk, érezhetően erősödik a terror, de nem merjük azt semmilyen módon megszüntetni."

A nárcisztikus visszaélés ciklikussága (magyar felirattal)

A visszaélésnek pontosan a kedvesség és undokság, az idealizálás és leértékelés közötti ugrálás jelzi. A visszaélés ciklusa mindig körbe-körbe megy, mindig ugyanazok a dolgok váltakoznak, ezért együtt kell figyelembe venni az érme mindkét oldalát.

A nárcisztikus visszaélés teljes képe (magyar felirattal)

Ha a teljes képet nézed és nem csak az egyes történéseket, kirajzolódik egy minta, a visszaélés mintája. Megszabadulsz attól a kényszertől, hogy aprólékosan elemezd az egyes eseményeket, és észreveszed, hogy nárcisztikus visszaélés történt.

Stockholm szindróma - Traumás kötődés nárcisztikus visszaélés esetén (magyar felirattal)
"Az áldozat vagy a túsz úgy érzékeli, hogy nem tud elmenekülni. Úgy érzi, hogy nincs kiút, nincs menekvés. Itt jön be a tanult reménytelenség. Az áldozat úgy érzi, hogy reménytelen a helyzet és soha nem tud ebből kimászni."

A nárcisztikus legnagyobb csapdája (magyar felirattal)

"Amikor az integritásod határain kívül viselkedsz, rosszul fogod érezni magad. Összeomlik önmagad tisztelete, az önértékelésed és az önbecsülésed. Ezután pedig már mélyen benne vagy a visszaélés csapdájában, és ez mind a játék része. (...) A legrosszabb, hogy úgy manipulálnak, hogy mindezt te magad tedd meg."

A határok felállítása - Amikor az együttérzés mérgezővé válik (magyar felirattal)

"Nagyon gyakori, hogy ha nárcisztikussal, pszichopatával vagy szociopatával van dolgod, hogy megvan a saját hitrendszerük a világról és rád akarják erőltetni, neked is abban kellene hinned. Különösen gyakran történik ez, próbálunk felállítani határokat. Próbálnak meggyőzni arról, hogy nincs jogod ezt tenni, hogy tévedsz és szégyellned kellene magad vagy bűnösnek kellene érezni magad a határ felállítása miatt."

A hivatkozott Dr. Máté Gábor elmélet: Amikor a tested nemet mond

MICHELE LEE NIEVES

Miért nézünk annyi nárcizmusról szóló videót?

"Ha végre találkozol olyanokkal, akik szintén átélték ezt és ki tudtak belőle szabadulni, és végre látsz olyan videókat, ahol megmutatják a színeket és azt mondják, hogy a piros az piros, a fekete pedig fekete, végre örülhetsz, hogy nem vagy őrült. (...) Sokan vannak, akik ugyanazon mentek át, mint te és tökéletesen megértenek téged. És hosszú idő után először úgy érzed, hogy nem vagy egyedül."

SÁRVÁRI GYÖRGY

Az abúzus lélektana

Hatalmi játszmák

Buda Béla: A "double-bind" (kettős kötés)

Az utóbbi másfél évtizedben nagyon sokan vizsgálták a szkizofrének családjait, valamint azokat a kóros szerkezetű, kapcsolatrendszerű családokat, amelyekben a gyerekek kedvezőtlen érzelmi körülmények között fejlődnek. Az ilyen vizsgálatok alapján olyan következtetésekre jutottak, hogy lehetséges a gyermeki személyiségfejlődésnek sajátos károsítása a nemverbális kommunikáció képességének síkján, és hogy ennek a károsításnak igen hátrányos hatása van a felnőtt-korban. Ha az anya és a családi környezet a gyermek iránt kevés pozitív érzelmi vonást, szeretetet és sok elutasítást, negatív emóciót tartalmaz, a nemverbális kommunikáció képessége nemcsak nem fejlődik kellően, hanem még különleges ellentmondás hordozója is lesz. A második és harmadik életévben a biológiai ingerérzékenység is elég nagy lesz ahhoz, hogy a gyermek észrevegye, hogy közeledése, szeretetteljes odafordulása anyjában vagy a vele együtt élő más személyekben nem vált ki kellő választ, vagy visszautasításra talál. A kisebb gyerek ilyenkor visszavonul, vagy maga is negatív érzelmi reakciókat ad, a nagyobb valamilyen módon kommentálja, szóvá teszi vagy kinyilvánítja, hogy nem érti a helyzetet. Rendszerint az anya is kénytelen észrevenni az eseményt, tudatosítani saját ösztönös elutasítását, ennek elvállalását azonban sok érzelmi akadály nehezíti. Az anyák, illetve a szülők ezt a helyzetet rendszerint úgy oldják meg, hogy a szeretetet szavakban próbálják kifejezni, vagy a saját elutasító viszonyulásukat szavakban tagadják.

A gyermekben keltett tudatos kép és a nemverbális jelzések alapján kialakult benyomás tehát ellentétbe kerül egymással. A szülők a tudatos képet igyekeznek megerősíteni. Általában a növekvő gyermek nevelésében később mindig ez a gyakorlat. Ha a gyerek következetesen a nemverbális információkra reagál, büntetést kap, míg a tudatos kép elfogadásához jutalmak kapcsolódnak. Ez a folyamat alkalmas arra, hogy a gyerekeket leszoktassa a nemverbális kommunikáció felhasználásáról és értelmezésérő1. Pedig a nemverbális jelzések felhasználása az óvodáskorban általában jól megindul, a gyerekek arra figyelnek leginkább, ami érzelmileg megragadja őket a másik emberből, és ahhoz fordulnak, ahhoz ragaszkodnak, akiben szeretetet, törődést éreznek. A velük egykorúakkal való kapcsolatban is a nemverbális jelzések válnak irányadóvá. Ha ezt a fejlődési irányt a családi beavatkozások tartósan és intenzíven megzavarják, a gyermektől igen lényeges személyközi orientációs eszközt vesznek el. Igaz, hogy a tudatos kép hangsúlyozásával a szülőkapcsolatokban időlegesen egyensúlyt lehet biztosítani, ez azonban a gyerek fejlődésének gátlása árán következik be. Számos pszichiáter és pszichológus szerint a nemverbális jelzések felhasználásának következetes visszafejlesztése és a szavakon át történő tájékozódás kizárólagos kialakítása lényeges szerepet játszik abban, hogy a személyiség később pszichopatológiai állapotba kerül, elmebeteg lesz.

Az említett kommunikációs ellentmondás talaján a szülő-gyermek viszonyban sajátos paradoxon jöhet létre. A gyermeki személyiség minden oldalról kellemetlen élményeket kap: ha a szülők elutasító magatartásának megfelelően reagál, mintegy büntetik a szeretetlenségéért, ha viszont szeretetteljesen közeledik a szülőkhöz, az önkéntelen elutasítás jelzései váltanak ki sérelmeket benne. Ez az ún. kettős lekötöttség (double-bind) helyzete, amit számos kutató a hasadásos elmezavar, a szkizofrénia legfőbb kóroki tényezőjének tekintett (Bateson és mtsai 1956, Buda 1965, 1974, Watzlawick, Beavin & Jackson 1967, Jackson 1968 stb.). Ha ez a helyzet tartós, a személyiség egyensúlya csak akkor tartható fenn, ha valamelyik kommunikációs rendszert, a verbálist vagy a nemverbálist erőteljesen elfojtja magában a gyermeki személyiség. Szinte törvényszerűen a nemverbális szorul háttérbe, hiszen kapcsolata a szülőkkel már főleg verbális csatornán folyik, és a többi emberrel is ezen keresztül lehet a legjobban érintkezésben maradni. Ma double-bind kommunikációt nem tekinti önmagában kórnemzőnek, egyike azoknak a kommunikációban keletkező sztresszhatásoknak, amelyek az elbizonytalanodott, gyenge ént (különösen gyermekkorban) megterhelhetik. Ilyen megterhelés pl. a szkizofrénia és a depressziókutatásban gyakran kiemelt "expressed emotion" hatás, amely a kritikus figyelem és a negatív emóciók erőteljes megnyilvánulását jelenti a szülők részéről.

A nemverbális kommunikációs készség háttérbe szorulása viszont nagyon sok káros következménnyel jár. A csak verbális kommunikáció talaján családi kapcsolataiban is sok torzulás következhet be. De sokkal fontosabb ennél, hogy a gyerek önálló emberi kapcsolatai nehezebben alakulnak ki, hiszen - mint azt az előző fejezetben tárgyaltuk - az emberi kapcsolatok kialakulása nemverbális kommunikációk, metakommunikációk síkján történik A gyermek először a kortárscsoportokban tájékozódik nehezen, nem alakulnak ki megfelelő baráti kapcsolatai, majd a serdülőkorban óriási kommunikációs hátránnyal indul az akkor már rendkívül fontos és nagy érzelmi és indulati erőket mozgósító párkapcsolatok terén. A kortárskapcsolatok hiánya azután a személyiség önszabályozását is nehezíti, hiszen hiányoznak a visszacsatolások, amelyek támpontot adnának, hogy mi a helyes elképzelés, gondolat, fantázia, cselekvésterv az emberi viszonylatok terén, így a fantázia és az élményvilág a valóságtól elszakadt tartalmakkal telik meg. Későbbi társas kapcsolataikban is sok meghiúsulást él át.

Nem érdemes tovább követni a szkizofrénia fejlődési útját, a kórkép kibontakozásához még más körülmények közrejátszása is szükséges, sokak szerint pedig még biológiai hajlam is kell. A kóreredet kérdése még nem dőlt el egyértelműen. A mai felfogás szerint a "kettős kötéses" kommunikáció sok más olyan hatásban is megvan, amely a gyermeket károsítja, és amely kommunikációs fejlődését, és ezen át társas viselkedését és önértékelését károsítja. A nemverbális érintkezési formáktól való elszokás azonban biztos, hogy hasonló folyamatban történik, és az is valószínű, hogy ennek a folyamatnak is az a mozgatója, hogy a nemverbális kommunikációk a személyiség számára sok kellemetlen és kényelmetlen hírt hordoznak. Arra kényszerítik, hogy szembenézzen azzal, hogy akiket ő szeret, azok őt nem szeretik annyira, nem tudják elfogadni. Érzelmi erők is arra serkentik tehát a személyiséget, hogy a verbális síkon rendezze be inkább a világát, itt ugyanis sokkal kevesebb kudarc érheti, hiszen a beszédben eléggé jól szabályozott a bántó jelentéstartalmak közlése, az elutasítás kifejezésére ritkábban kerül sor, és ezt is könnyebb semlegesíteni. A nemverbális üzenetek pedig szüntelenül jelzik - mint valami különleges hőmérő jelei -, hogy a többi ember hogyan viszonyul hozzánk. A növekvő gyerek számára a legfőbb nehézség az, hogy megtalálja önmagát emberi kapcsolataiban, és ezt a folyamatot a nagyon sok negatív visszajelzés különösen bonyolulttá teszi, érthető tehát az öntudatlan elzárkózás a nemverbális kommunikációtól. Tökéletesen soha nem kapcsolható ki a nemverbális kommunikáció, mint már többször említettük, ennek jelzései szükségszerűen elérik a személyiséget. Az azonban könnyen bekövetkezhet, hogy a személyiség nem érzékeli az ilyen jelzéseket, mint a metakommunikáció részeit, és ezért az emberi kapcsolatok szabályozásában nem tudja felhasználni őket.

Újabban csak a kettős kötés tényezőjét (fejlődéstani érvényesülését, erősségét és tartósságát) a szkizofréniában nem tartják döntőnek. Más lelki zavarokban is megtalálják szerepét, például depresszióban vagy borderline szindrómában (Kuritárné Szabó 2008, Domes, Schulze & Herpertz 2009 stb.), de jelentőséget tulajdonítanak neki más személyiségzavarokban, például az érzelmek belső felismerésének zavarában, az ún. alexitímiában (Krystal 1988, Kopp 2001 stb.) és a súlyosabb szexuális orientációs zavarokban (Nicolosi 2009, 2012) stb. A mai felfogás szerint a kettős kötés kommunikációs viszonyulása a gyermek önértékelését és ezáltal self-fejlődését, self-koherenciáját gátolja. Ez általában súlyosan zavarja a személyiség működését, hiszen annak a self szabályozó alrendszere. Más hasonló hibás nevelési, illetve környezeti kommunikációs mechanizmusokat is leírtak, amelyeknek a szkizofréniában és más személyiségzavarokban kórnemző befolyása lehet. Ilyen pl. a kritikus érzelmi reakció (expressed emotion). Szülő-gyerek kapcsolatokban, családokban gyakori a gyerek viselkedésére adott erős kritikai érzelemnyilvánítás. Mind a kettős kötés, mind a kritikus érzelmi reakció a pszichiátriai betegségek minden formájában ártalmas, akár a család, akár a kezelő személyzet részéről jelentkezik, pl. tüneti visszaesést okoz. Ezért a súlyos betegek terápiájában gondot fordítanak arra, hogy ezt a viszonyulásmódot kikapcsolják (Kavanagh 1992, Kuipers, Leff & Lam 2001 stb.). Ezek a környezeti kommunikációs hatások azért ártalmasak, mert a személyiség ragaszkodik szeretetkapcsolataihoz, különösen a szülőkapcsolathoz, és azzal szemben nem mer fellázadni. Számos elmélet a személyiségfejlődés alapkötődését, alapkapcsolatát (attachment) tartja a személyiség fő stabilizáló elemének, amelyből a korai kiszakadás mindig komoly pszichopatológiai tünetekkel jár.

Buda Béla

Segítségért fordulhatsz a témában jártas következő szakemberekhez:

Árvai Nóra pszichológus

Életerős coaching

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el