KOMPLEX POSZTTRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMA
A nárcisztikus személyek áldozatainál gyakran komplex poszttraumás stressz szindróma jön létre, majd a körülmények függvényében kodependencia, borderline személyiségzavar vagy nárcisztikus személyiségzavar alakulhat ki.
További információk a narcisztikus.webnode.hu oldalon találhatók.
JORDAN PETERSON
Hogy gyógyítható a poszttraumás stressz szindróma?
"Azt is árnyalni kell, hogy ne gondoljon mindig kedves és ártalmatlan emberként önmagára. Mivel a kedves és ártalmatlan, naiv személy az, akit a rosszindulatú pszichopata ki tud használni. Ez valójában nem morális erény, ez egyszerűen csak gyengeség. Csak ennyi. Csak naivitás, gyerekes, egy gyerekes világnézet fenntartása, aminek már rég lejárt a szavatossági dátuma."
A traumatikus múlt feldolgozása
"Az a részed, ami még rá van erre ragadva, tudni szeretné, hogy megváltoztál-e már eléggé ahhoz, hogy ez ne történjen meg ismét. Ha a válaszod "igen", mivel ha átgondolod rájössz, hogy már nem vagy ugyanaz a személy, vagy ha visszagondolsz tudod, hogy ezt tettem de megállíthattam volna, akkor a traumatikus élmény fagyos kezei el fognak engedni."
A traumás emlékek feldolgozása
"Ha átgondolod mindazt a negatív dolgot, ami a múltban történt veled, ez jó módszer a megszüntetésükre. Az átgondolás azt jelenti, hogy rá kell jönnöd, hogy mi történt, és ki kell találnod, hogyan kerülhető el a jövőben."
"Az elméd folyamatosan próbálja belőni, hogy mennyire kell nyugtalannak lenned, és ehhez felhasználja a múltbeli siker-bukás arányodat. Amilyen mértékben a múltadat inkább a bukások jellemzik, azaz nem azt kaptad, amit akartál, az agyad folyamatos riadókészültségben tartja a tested."
A komplex poszttraumás stressz szindróma (C-PTSD) kialakulásának eredete az, hogy az áldozat krónikus, vagy hosszan tartó érzelmi traumának volt kitéve, mely felett vagy alig, vagy egyáltalán nem volt kontrollja, és amiből nem volt esélye kimenekülni, vagy legalábbis alig volt rá reménye. Pár példa ilyen esetekre:
- párkapcsolatban elszenvedett érzelmi, fizikai, vagy szexuális abúzus
- gyerekkorban elszenvedett érzelmi, fizikai, vagy szexuális abúzus
- elrablás vagy bezárva tartás
- rabszolgaság vagy kényeszermunka
- hosszan tartó bebörtönzöttség és kínzás
- személyes határok ismételt megsértése
- hosszan tartó tárgyiasítottság
- gázlángolásnak és hamis vádaskodásnak kitettség
- hosszan tartó kitettség inkonzisztens viselkedésnek, mint például:
- húzd meg - ereszd meg viselkedés
- hirtelen váltogatása az agresszív, illetve a behálózó viselkedésnek
- ciklikus erőszak, vagyis a következők ismétlődése:
- feszültség növekedése, bántalmazási aktusok jelentkezése, mézeshetek korszaka
- mentálisan beteg, vagy krónikus beteg családtag hosszan tartó ellátása
- hosszan tartó krízishelyzet
Amikor az áldozatok hosszú ideje vannak csapdában egy olyan helyzetben, ami fölött alig, vagy egyáltalán nincs kontrolljuk akár a helyzet elején, közepén, vagy végén, intenzív rettegést élnek át akkor is, amikor már eltávolodtak az adott helyzettől. Ez azért van, mert pontosan tudják, hogy a dolgok mennyire szörnyűek lehetnek. Azt is tudják, hogy erre minden esély megvan, hogy újra megtörténjen. És azt is, hogy ha ez valaha is újra megtörténik, könnyen lehet, hogy sokkal rosszabb lesz, mint korábban valaha is volt.
A C-PTSD trauma fokát nem lehet egyszerűen az elszenvedett trauma mértékével meghatározni. Nagyon fontos megérteni, hogy minden egyes embernek más a traumával szembeni toleranciaszintje. Amit az egyik ember könnyedén leráz magáról, a másik ember nem egyáltalán nem biztos. A nagyobb, vagy kisebb mértékű trauma nem feltétlenül teszi a C-PTSD-t súlyosabbá, vagy enyhébbé.
A C-PTSD-től szenvedők elnyomhatják a traumatikus eseményekre adott érzelmi válaszaikat bármiféle feloldás nélkül vagy azért, mert úgy hiszik, hogy az egyes különálló esetek önmagukban nem is tűnnek annyira nagy dolognak, vagy azért, mert nem látnak számukra elérhető kielégítő feloldási vagy megoldási lehetőséget. Ennek az "érzelmi csomagnak" az elnyomása hosszú időn keresztül folytatódhat, amíg nem történik egy olyan esemény, ami az "utolsó csepp a pohárban", vagy amíg az áldozat nem kerül egy biztonságosabb érzelmi környezetbe, ahol is a gát elkezd átszakadni.
A "Komplex" szó a Komplex posztraumás stresszindrómában leírja, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással az egymásra rakódott traumarétegek. Néha tévesen úgy vélik, hogy az áldozatot a legfrissebb traumatikus esemény kényszerítette térdre. Viszont ha csak a legutóbbi eseménnyel foglalkozunk, az áldozat úgy élheti meg, hogy invalidáljuk a korábbi szenvedéseit. Éppen ezért nagyon fontos felismerni, hogy a C-PTSD-vel küzdők egyszerre élhetik át az összes elszenvedett traumával kapcsolatos érzéseiket, akkor is, amikor csak a legutolsó eseménnyel próbálnak foglalkozni.
Milyen érzés a C-PTSD:
A C-PTSD-ben szenvedők bizonytalannak, vagy labilisnak érezhetik magukat, mintha bármikor abba a kínos helyzetbe kerülhetnének, hogy nyilvánosan összeomlanak érzelmileg, vagy bármelyik pillanatban elsírhatják magukat. Úgy érzik, nem szerethetőek, vagy bármit is tesznek, akkor sem lehetnek soha "elég jók" mások számára.
A C-PTSD-ben szenvedők kényszert érezhetnek arra, hogy távol kerüljenek másoktól és egyedül lehessenek, hogy senki ne lehessen tanúja annak, ami jön. Félnek közeli barátságokat kialakítani, hogy ezzel megelőzzék a veszteséget, ha beüt egy újabb katasztróva.
A C-PTSD-ben szenvedőkúgy érezhetik, hogy minden egy szempillantás alatt összeomolhat, és nem lesznek képesek kezelni a legegyszerűbb feladatokat vagy problémákat sem. Túlságosan leterheli őket az otthoni abúzus ahhoz, hogy energiájuk maradjon a munkahelyi vagy iskolai sikerek eléréséhez.
A C-PTSD jellemzői:
Hogyan jelenhet meg az áldozatokban ahogy az idő telik:
Befelé irányuló düh: Evési zavarok. Depresszió. Szerhasználat / Alkoholizmus. Csavargás. Tanulmányok félbehagyása / Munkahely otthagyása. Promiszkuitás. Kodependencia. Lábtörlő szindróma (nem megfelelő partnert választ, mindenáron megpróbálja kielégíteni egy olyan ember igényeit akit soha nem lehet kielégíteni, megpróbálja megjavítani az elsődleges kapcsolatot)
Kifelé irányuló düh: Lopás. Rongálás. Erőszak. Kontrollmániássá válás.
Egyéb: Tanult hipervigilancia (folyamatos felfokozott figyelem, készenléti állapot). Csökkent ítélőképesség vagy a valóság ignorálása másokkal kapcsolatban (főleg romantikus partnerekkel kapcsolatban). Hatalompozíciókat és/vagy kontrollpozíciókat keres: olyan foglalkozás vagy hobbi választása, ami esetlegesen fizikai veszélybe sodorhatja az illetőt. Olyan foglalkozást, vagy hobbit választ, amiben "megjavíthat" embereket (pl. pszichológus, mediátor).
Alacsony önértékelés: Negatív irányba torzult énkép, amely inkonzisztens a valósággal.
Csőlátás: Tendenciózusan egyetlen aggodalomra vagy problémára koncentrál, míg elhanyagol vagy mellőz más fontos prioritásokat.
Dependencia vagy függőség: A felnőtt egyén krónikusan, vagy helytelenül rá van utalva egy másik felnőtt egyénre a következők valamelyikében vagy mindegyikében: egészség, önfenntartás, döntéshozás, személyes jól-lét, érzelmi jól-lét.
Depresszió (nem poszttraumás): A hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás meglassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. Olyan állapot, amelyben az élet sivárnak, terhei nyomasztónak tűnnek. Ez a permanens szomorú állapot nem feltétlenül korrelál a körülmények ténylegesen nyomasztó voltával, vagy időtartamával, hanem annál súlyosabb, és hosszabb ideig tart.
Elkerülés: Védekező mechanizmusként hátrébb lép a kapcsolatból, hogy csökkentse a visszautasítás, felelősség, kritika, vagy túlzott megismerés veszélyét.
Fantáziavilágba menekülés: Képzeletben egy boldogabb, reményteljesebb világban él, és zaklatottan érzi magát, ha kiszakítják onnan.
Félelem az elhagyatottságtól: Abban az irracionális hitben él, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet az a küszöbön álló fenyegetés, hogy elutasítják, eldobják, elhagyják, vagy helyettesítik valaki mással.
Hibáztatás: Ismételten a probléma létrejöttéért felelős embert vagy embereket próbálja felismerni és megnevezni ahelyett, hogy a probléma kezelésére és megoldására keresne módszereket.
Hipervigilancia (folyamatos felfokozott figyelem, készenléti állapot): Folyamatosan fennálló, egészségtelen szintű érdeklődés, feszült odafigyelés és azonnali reagálás mások viselkedésére, megjegyzéseire, gondolataira, érdeklődésére, érzelmeire.
Identitászavar: Pszichológiai kifejezés, ami önazosságzavarra, inkonzisztens vagy széttöredezett személyiségre, az azonosságtudat zavarára utal.
"Irányíts engem" szindróma: Tendenciózusan olyan emberekkel alakít ki és tart fenn kapcsolatot, akik kontroll-mániások, narcisztikus személyiségzavarban szenvednek, antiszociálisak, vagy veszélyesen viselkednek.
Katasztrofizálás: Szokása, hogy automatikusan a "lehető legrosszabb" helyzetre próbál felkészülni minden esetben, illetve helytelenül enyhe illetve közepes eseményeket azonosít katasztrofális eseményekként.
Öngyűlölet: Extrém mértékben gyűlöli és elutasítja saját magát, a tetteit, az etnikai vagy demográfiai hátterét.
Pánikrohamok: Rövid intenzív félelemmel teli vagy szorongásos epizódok, melyeket gyakran fizikai tünetek kísérnek, mint például hiperventilláció, remegés, izzadás, hidegrázás, hányinger, gyomorégés, szédülés.
Perfekcionizmus: Az a maladaptív gyakorlat, hogy saját magát egy irreális, elérhetetlen vagy fenntarthatatlan követelményrendszerhez viszonyítja (és folyamatosan el is várja saját magától mindezt). A perfekcionizmus által érintett területeken általában magasan kiemelkedik szervezettség, rendezettség vagy eredményesség szintjén, viszont ezzel együtt más területekkel kapcsolatban elhanyagolja magát. Például példásan teljesít a munkahelyén, "tökéletes" barát és családtag, de nem törődik az egészségével, a megfelelő mértékű pihenéssel, vagy a csak számára személyesen fontos dolgokkal.
Szelektív emlékezet és szelektív amnézia: Az emlékeket, tapasztalatokat szelektíven kezeli, hogy azok így megerősítsék az előítéleteit, vagy egy bizonyos világképet vagy önképet. (Például ha azt gondolja magáról, hogy nem szerethető, akkor azokra az emlékekre fókuszál, ahol valaki ezt a hiedelmét megerősíti, míg azokat az élményeket elfelejti, amik ezt a hiedelmet gyengítenék.)
Tagadás: Szentül meg van győződve, vagy legalábbis szereti rendszeresen elképzelni, hogy egy fájdalmas vagy traumatikus körülmény, esemény, vagy emlék nem létezik, vagy nem történt meg.
Tanult tehetetlenség: Meggyőződése, hogy nem rendelkezik a helyzet feletti kontrollal, még akkor sem, amikor valójában (már) igen.
A C-PTSD okai:
A komplex poszttraumás stressz szindróma (C-PTSD) kialakulásának eredete az, hogy az áldozat krónikusan hosszú ideig, vagy szüntelenül érzelmi traumának vagy abúzusnak volt kitéve, melyből nem volt esélye rövid úton kimenekülni, vagy legalábbis nem volt számára ismert a menekülés módja. Nem teljesen ismert még, hogy a C-PTSD áldozatokat milyen súlyos neurológiai sérülés érhette.
PÁL FERENC
Mit kezdjünk a megoldhatatlan problémáinkkal?
YOUTUBE csatornák:
Elefánt a porcelánboltban (nárcizmus)
Ezerarcú hős (személyiségfejlesztés)
Társoldal: narcisztikus.webnode.hu
E-mail: elefant.porcelanbolt@gmail.com