BORDERLINE

A nárcisztikus személyiségzavar kísérő jelenségeként emlegetik a borderline személyiségzavart. A nárcisztikus vagy egyéb visszaélés hatására kialakuló komplex poszttraumás stressz szindróma (CPTSD) hatására egyes áldozatoknál borderline személyiségzavar alakulhat ki (másoknál kodependencia vagy nárcizmus). A nárcisztikus szülők gyerekei általában nárcisztikus vagy borderline párt választanak maguk mellé, mert hozzá vannak szokva az érzelmi hullámzásokhoz, ezért egy egészséges személyiség unalmasnak tűnik a számukra.

NÁRCISZTIKUS - BORDERLINE

A tüneti hasonlóságok és az esetleges átfedések ellenére alapvető különbségek vannak a nárcizmus és a borderline zavar között:

A borderline olyan, mint egy kétségbeesett gyermek. - A nárcisztikus olyan, mint egy elkényeztetett gyermek.

A borderline nagyon szeretne szeretni, csak nem jól tud. - A nárcisztikus nagyon szeretne szeretve lenni, és ezt egész jól csinálja.

A borderline-ról mindenki tudja, hogy problémás. - A nárcisztikusról a külvilág nem is sejtené, milyen nehéz ember.

Pedig a (jó színvonalú) borderline tud jól működni, ha jól bánnak vele. - A nárcisztikusnak viszont semmi nem elég, hiába bánnak vele jól.

A borderline csak krízishelyzetben esik szét. - A nárcisztikus mellett az élet hétköznapi pokol.

A borderline retteg, szorong, szenved. - A nárcisztikusnak a környezete retteg, szorong, szenved.

A borderline-t elemészti a bűntudat, ha valamit rosszul csinál. - A nárcisztikus elevenen égeti el a másikat a bűntudat oltárán, ha ő valamit rosszul csinál.

A borderline-nak a az emberek felé megélt viszonyulásai labilisak. - A nárcisztikusnak a mindenkitől független, önjáró érzelmei.

A borderline dühe forró és önmaga ellen fordul. - A nárcisztikus dühe hideg és kegyetlenül a másik ellen fordul.

Forrás: Túlélési tippek nárcisztikusok áldozatainak

Gyakran nehéz különbséget tenni a borderline és a nárcisztikus személyiségzavar között. Általában elmondható, hogy a nárcisztikus személy kiszámíthatóbb, a grandiozitása elismerésére vágyik, ezért egy idő után meg lehet tanulni a vele való bánásmódot. A borderline azonban kiszámíthatatlan. Szintén használja a gázlángolás manipulációt, ami súlyos sérüléseket okozhat a vele kapcsolatban álló személynek, például depresszióhoz vezethet. A borderline kifejezés azt jelenti, hogy a pszichózis állapotának a határán áll, működőképes, de éppenhogy. Érzelmi labilitásnak is nevezik, mivel nem képesek uralkodni az érzelmeiken és rendkívül impulzív a viselkedésük. Nem gondolják át a tetteiket és azok következményét, például felelőtlenül létesítenek szexuális kapcsolatot, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak vagy sokat esznek. Akkora fájdalmat élhetnek át, hogy nem képesek elvégezni a mindennapi teendőiket, például kitakarítani a fürdőszobát vagy végrehajtani a banki átutalásokat. Az objektív valóság gyengén létezik a számukra, a saját érzelmeik töltik ki a világukat.

Bár a DSM elismeri a borderline személyiségzavar létezését, Richard szerint a kialakulása a komplex poszttraumás stressz szindrómára vezethető vissza, azaz gyerekkori traumákra, ami azonban nem szerepel személyiségzavarként a DSM-ben. Poszttraumás stressz szindróma esetén a trauma egy adott eseményhez köthető, például egy harci veterán traumája a háborúhoz. A komplex elnevezés arra utal, hogy a trauma hosszan, többször, különböző formákban, különböző szinteken és különböző életkorokban érte az adott személyt. Ahhoz hasonlítható, amit egy hadifogoly él át, akit éveken át kínoznak egy elkerített helyen, ahonnan nem tud elmenekülni. Ennek eredményeképpen az adott személy nyomorúságosan érzi magát, nem tud boldog lenni és gyakran paranoiás lesz. Valójában minden személyiségzavar gyerekkori traumából fakadó CPTSD eredménye.

A borderline személyiségzavar kezelhető, egy átlagos borderline rá tud bólintani a listán felsorolt tünetekre, és azt tudja mondani, hogy igen, ez igaz rám. Ha javítani akar az állapotán, vannak megfelelő kezelési módok, például a sématerápia és a dialektív viselkedésterápia. Ez utóbbiban nagy szerepet játszik a tudatosság növelése és az együttérzés saját magával.

Kaotikus kapcsolatok és súlyos testképzavar jellemzik, például anorexiás lehet. Általában erős önképzavar is fennáll, a borderline személy nem tudják, ki is ő valójában. Ha a terápia során megkérdezik, hogy ki is ő, mit akar, nem tud válaszolni, nem érzékeli önmagát. Érdemes megkapaszkodni bármilyen hobbiban, ami érdekelheti. Gyakran veszekednek az őket körülvevő emberekkel és tipikusan idealizálják majd leértékelik az embereket. A leértékelés rendkívül gyors, akár egyik napról a másikra megtörténhet.

Annyira félnek attól, hogy elhagyják őket, hogy létrehoznak olyan körülményeket, amiben elhagyják őket vagy ők maguk hagyják el a másik személyt. Egy párkapcsolatban például olyan elviselhetetlenül viselkedik, hogy a párja kénytelen kidobni. Az is előfordul, hogy az idealizálást követő leértékelés során ő maga lép ki a kapcsolatból, bár utána rosszul érzi magát és sajnálja.

Egyik pillanatról a másikra képesek rendkívül intenzív haragot érezni, akár valódi ok nélkül. Gyakran gondot okoz számukra a koncentrálás és nem szeretnek a jelen pillanatban lenni, mert az fájdalmas. Ezért jellemző rájuk a disszociáció, ki kívánnak kerülni a testükből drogok, alkohol vagy egyéb élmény hatására. Ha egy borderline elhatározza, hogy jobban szeretne lenni, van esély rá, hogy képes javítani az állapotán.